adozona.hu
BH 1996.9.503
BH 1996.9.503
Ha a munkáltató a határozatlan idejű munkaviszonyban álló munkavállalóját - meghatározott időtartamra - vezetői teendők ellátásával bízza meg, és a munkaviszonyát e körben alapos indokkal, rendkívüli felmondással szünteti meg, a munkavállaló alaptalanul hivatkozik arra, hogy a munkaviszonya határozott idejűvé vált, és ezért őt a törvényben a határozott idejű munkaviszony idő előtt történt megszüntetése esetére megállapított járandóság illeti meg. (1992. évi XXII. törvény 89. §).

- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1958. szeptember 2-ától állt az alperes alkalmazásában. Az alperes a felperest 1991. április 1-jétől 1995. december 31-ig a Z. Üzemigazgatóság munkavédelmi vezetőjévé nevezte ki. 1993. július 27-én az alperes létszámleépítésre hivatkozással a felperes munkaviszonyát 1993. október 29-ére felmondta; részére hathavi végkielégítést és - szabadjegymegváltás címén - héthavi átlagkeresetet fizetett.
A felperes az eredménytelen egyeztetést követően előterjesztett keresetében vitatta a fel...
A felperes az eredménytelen egyeztetést követően előterjesztett keresetében vitatta a felmondás indokát, és arra hivatkozott, hogy határozott idejű munkaviszonyban állt, amely rendes felmondással nem szüntethető meg. A módosított kereseti kérelme a határozott időből hátralévő időre járó átlagkeresete, valamint további hathavi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítés megfizetésére irányult. A munkaügyi bíróság ítéletével 1 299 449 forint "keresetkiesés" és kamatai megfizetésére kötelezte az alperest, ezt meghaladóan elutasította a felperes keresetét. A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg rendes felmondással a felperes határozott idejű munkaviszonyát, ezért az Mt. 88. §-ának (2) bekezdése szerint marasztalta a határozott időből még hátralévő időre eső átlagkereset tekintetében. A felperes további végkielégítés iránti igényét az Mt. 95. §-ának (5) bekezdése és az Mt. 100. §-a alapján nem találta megalapozottnak. Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és elutasította a felperes keresetét. A megyei bíróság álláspontja szerint a felperes határozatlan idejű munkaviszonya a határozott időre munkavédelmi vezetővé történt kinevezéssel nem alakult át határozott idejűvé. Megállapította továbbá, hogy a létszámleépítés az alperesnél megvalósult, és az érintette a felperes osztályát is; ezért a rendes felmondás a jogszabálynak megfelelt.
A felperes felülvizsgálati kérelme a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és az első fokú ítélet helybenhagyására irányult. Az Mt. 88. §-ába ütköző törvénysértés miatt támadta a másodfokú bíróság ítéletét, fenntartva azt az álláspontját, hogy az alperes a határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg rendes felmondással. Előadta, hogy 1991. április 1-jén közös megegyezéssel módosították a munkaszerződését, amelynek szóbeli részét képezte az is, hogy a határozott idő lejártával folytatódik a határozatlan idejű munkaviszonya.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A megyei bíróság a per adatai alapján helytállóan állapította meg, hogy az 1991. április 2-án kelt kinevezés a felperes munkakörét módosította meghatározott időre. A kinevezés a felperes határozatlan idejű munkaviszonyának határozott időre szólóvá történő módosítására vonatkozó kikötést, utalást nem tartalmaz, és a felek ilyen tartalmú megállapodására a per adatai sem utalnak. Ezzel szemben a munkáltatói jogkör gyakorlója a tanúvallomásában állította, hogy a munkakör módosításakor kifejezetten a határozatlan idejű munkaviszony fenntartásában állapodtak meg. Ezt az állítást a felperes sem a per során, sem a felülvizsgálati kérelemben nem vitatta, sőt a felülvizsgálati érvelésében erre maga is tényként hivatkozik.
A felperes határozott időre szóló vezetői megbízása (kinevezése) tehát nem érintette az eredeti munkaviszonyának határozatlan idejét. Ebből pedig következik, hogy az alperes a határozatlan idejű munkaviszonyát a rendes felmondás szabályai szerint (Mt. 89. §) jogszerűen szüntethette meg.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemmel sikertelenül támadott jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az alperes felülvizsgálati eljárási költségét a felperes a Pp. 78. §-a alapján köteles megfizetni.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése értelmében az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.964/1995. sz.)
Bírósági jogesetek
BH 2006.5.162 A határozatlan időre létrehozott munkaszerződést - ha az az ügyvezetővé választást megelőzően fennállt - az ügyvezetővé választás eredményeképpen a munkakör módosításának kell tekinteni. Az ügyvezetői tisztség megszűnése után a munkaviszony az eredeti munkakörre vonatkozóan tehát ebben az esetben nem szűnik meg [Gt. 24. § (1) bek.; Mt. 87. § (2)-(3) bek.].
